Nem magyar állampolgár az érettségi vizsgán

Az alábbiakban áttekintjük, hogy milyen speciális feltételek vonatkozhatnak a migráns diákokra a középiskolai érettségi vizsgán.

 

Miből tehet érettségi vizsgát és milyen feltételekkel?

 

A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 2. melléklete tartalmazza a kötelező és a választható vizsgatárgyakat. Bizonyos feltételek megléte esetén azonban a magyar nyelv és irodalom kötelező vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv érettségi vizsga tehető (100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6.§). Melyek ezek a feltételek?

  • a tanuló nem magyar állampolgár, vagy
  • a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett
  • magyar nyelv és irodalomból a a teljes képzési időre előírt év végi osztályzatok megszerzése

Az első feltétel meglétét egyszerű a személyes iratokból megállapítani. Nézzük azt az esetet, amikor a tanuló magyar állampolgár, és a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett, vagyis csak az utolsó évfolyamra iratkozik be magyar középiskolába. Ha a vizsgázó az érettségi évét megelőző évfolyamokat Magyarország területén működő külföldi nevelési-oktatási intézményben végezte, akkor is jogosult a MID-vizsga választására, mivel azok az iskolák nem a magyar köznevelési rendszerben működő intézmények.
Amennyiben egy magyar állampolgár tanuló a 11. évfolyamra iratkozik be külföldi intézményből, mindössze két tanéve van arra, hogy az érettségi vizsgára felkészüljön – beleértve a magyar nyelv és irodalom érettségit is. E tekintetben mindegy az is, hogy az anyanyelve magyar-e, vagy nem. A magyar állampolgárságú, nem magyar anyanyelvű tanulók vannak a legnehezebb helyzetben. A köznevelésért Felelős Államtitkárság  még az igen speciális esetekben sem alkalmazza a méltányosság elvét, tehát felvételkor, átvételkor érdemes jól átgondolnunk, hogy a tanuló – amennyiben nem jogosult a MID-vizsga letételére – tudja-e teljesíteni a magyar nyelv és irodalom érettségi követelményeit. Egy magyarul alig beszélő magyar állampolgár tanulónk a törvényi szabályozás miatt volt kénytelen módosítani jövőbeli terveit, erről szól az egyik esetleírásunk.


Ki oktathat, ki érettségiztethet magyar mint idegen nyelvből?

 

A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (5) alapján a magyar mint idegen nyelv a magyar nyelv és irodalom helyett választható vizsgatárgy, miközben mindkettő esetében az érettségi vizsgára bocsátás feltétele magyar nyelv és irodalomból a teljes képzési időre előírt év végi osztályzatok megszerzése. Ezen logika mentén a magyar nyelv és irodalom szakos tanár ugyanúgy taníthatja a magyar mint idegen nyelv tantárgyat, mint a magyar mint idegen nyelv mesterdiplomával rendelkező szakos tanár. A 13. § (3) alapján vizsgáztató tanár az lehet, aki az Nkt.-ban meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja, tehát a magyar mint idegen nyelv érettségi vizsgán a vizsgáztató tanár – magyar mint idegen nyelv szakos tanár hiányában – magyar nyelv és irodalom szakos tanár is lehet.


Felmenthető-e a nem magyar anyanyelvű tanuló érettségi vizsgarész alól?

 

A jogszabályok e tekintetben egyértelműen fogalmaznak, és nem tesznek különbséget a magyar és nem magyar állampolgár/anyanyelvű tanuló között. Érettségi tantárgy vagy vizsgarész teljesítése alóli felmentést kizárólag szakértői bizottság szakvéleménye alapján adhat az igazgató, a szakvéleményben egyértelműen megfogalmazott javaslat alapján. (A mentesítést másik cikkben tárgyaljuk részletesen).


Érettségi bizonyítvány kitöltése

 

A magyar mint idegen nyelvből érettségizettek esetén figyelni kell arra, hogy a bizonyítványba és a törzslapra kerüljön a megfelelő záradék:
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (5)-(6) bekezdése alapján – magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból tett érettségi vizsgát.